"Velem lehet azonosulni, ha fiatal vagy; lehet tanulni a nyitottságomból és az őszinteségemből; meg lehet általam érteni a gyereked gondolkodásmódját és problémáit, ha szülő vagy" - @royalszabi

Elképesztő számokkal dolgozol. Mi az a mennyiségű like, amire felkapod a fejed?

Ilyen húszezerre talán. De nem nagyon nézegetem a mennyiséget, nem erről szól már az én közösségi media jelenlétem…

Mi az első emléked egyébként a social mediaval kapcsolatban?

Igazából fiatal koromtól kezdve berobbant az életembe, egészen kicsi voltam a Hotmail és a Myvip idejében, sőt kevesen tudják, de családi vonalon kötődöm az IWIW közösségi oldalhoz is. Aztán persze jött a Facebook, és a Youtube, amivel kapcsolatban nincs konkrét élményem, csak az, hogy én már akkor tudtam mi ez, amikor mások még soha nem is hallottak róla.

És mi volt az, ami elindított az utadon?

Mindig meg szerettem volna mutatni, hogy ki vagyok én, hogy miben vagyok jó. Korábban ez a vágyam az extrém sportok világában élhettem ki – versenyszeren wakeboardoztam és snowboardoztam, kiteoztam – de aztán egy sérülés után mindig azt éreztem, hogy kell valami több, valami plusz. Aztán két dolog volt, ami érdekelt a sporton kívül: a jó design, a jól megszerkesztett dolgok, és a technológia. Rátaláltam a YouTube-ra, lett egy youtuber barátom, aki megmutatta nekem ezt a világot. Ez nagyjából hat éve történt, azóta sokat fejlődtem, és egészen a szenvedélyemmé vált.

Nem volt ezzel kapcsolatban semmiféle aggályod azzal kapcsolatban, amit az influencer lét kínál: teljes nyilvánosság, kicsit celebélet…?

Az én személyiségem az élet minden területén nagyon egyenes, szerethető és őszinte. Tudod, szokták mondani, hogy az a típus vagyok, aki bármilyen körülmények között öt perc alatt a társaság középpontjává lesz, mindenféle erőlködés nélkül. Szóval nem, nincs semmilyen szinten lámpalázam, húszezer ember elé is úgy állok ki, mintha a legjobb barátommal találkoznék.

Tehát nem bántad meg. Mit tudnál kiemelni, mi a legfontosabb érték, amit magával hozott?

Minden ennek köszönhetek, ami vagyok – nem beszélve arról, hogy teljeskörű megélhetést biztosít nekem az influencerkedés. De komolyra fordítva a szót, ami a legértékesebb számomra ebből az egész felhajtásból az az, hogy olyan emberi kapcsolataim, barátaim lettek, amiket semmire nem cserélnék el.

Neked személyesen mi volt a titkod, hogyan lettél ennyire népszerű?

Sosem volt bennem semmi spéci. Erre a kérdésre mindig azt szoktam mondani, hogy nem értem miért kellene bármi is, hát én a Szabi vagyok. Persze ezt nagyképűség nélkül, éppen abban az értelemben, hogy szerintem végtelenül átlagos vagyok. Velem lehet azonosulni, ha fiatal vagy, lehet tanulni a nyitottságomból és az őszinteségemből, meg lehet általam érteni a gyereked gondolkodásmódját és problémáit, ha szülő vagy. Nekem ez a különlegességem. Minden platformon ott vagyok, meg lehet szólítani az utcán egészen nyugodtan.

Azáltal, hogy így reflektorfényben vagy nem érnek támadások vagy rosszindulatú kommentek?

Mindig van negatív vélemény. De ha valamit megtanultam a szüleimtől, az az, hogy nem szabad mások véleményével foglalkozni. Ha valami nem jó, azt én szeretném a saját hibáimból megtanulni, és én magam rájönni arra, ha valami nem működik. Tudod mitől sokaltam inkább be? Hogy a való életben nem mernek az emberek odajönni. Nem szeretem, hogy eszem az ebédemet a WestEndben, és akkor látom, hogy a dísznövény mögül villognak a vakuk. Én tényleg mindig azt kommunikálom, hogy egy borzasztóan nyitott ember vagyok, inkább jöjjenek oda, mikor befejeztem a rántott húsomat tényleg, és csináljunk egy normális, közös képet. De a privát terem és életem zavarását nehezen tudom feldolgozni.

De mit érzel akkor, mikor valaki leszólít az utcán, vagy a rántotthúsod mellett?

Elkap ez az érzés, hogy hú, te ki vagy? Nagyon érdekes, hogy ők azt is tudják melyik pólómban fekszem le aludni, én meg most látom életemben először. Ez nagyon kemény tanulási folyamat.

És mint munka, és szakma mennyit kell még tanulnod, vagy dolgoznod magadon?

Az nagy ajándék, hogy nekem már van menedzserem meg asszisztenciám. Én felveszem az egész napomat, nincs már arra időm, hogy írogassak, hogy igen ezt a szponzorációt meg tudom csinálni így vagy úgy, azt a másikat elvállalom, de csak akkor, ha… Egyrészt a közvetítő cégeknek és az olyan online platformoknak is, mint a Post for Rent sokat köszönhetek. Leegyszerűsítik a munkámat, mire ideér hozzám a feladat vagy a megkeresés már csak el kell készítenem a kreatív részét. Nem kell senkivel egyeztetnem, online, automatizált formában pörög a munka, ráadásul nagyon menő az alkalmazás.

A magyar piacon egyébként már értik az influencerek jelentőségét?

Most kezdik érteni, a cégek, a média, és a televízió is együttműködőbb. Szerintem felmérte talán a marketingpiac ennek az erejét…Én legalábbis abban bízom, hogy most egy jó ívet fog ez az egész leírni a közeljövőben.